2012. szeptember 8., szombat


"És lám, ez vagyok én: egy lány, aki elhiteti a haldoklóval, hogy van remény, aki megtanít egy felnőttet nevetni, és elhiteti a gyerekkel, hogy léteznek csodák. Aki bármikor odatartja a vállát egy megtört léleknek, aki akkor is mosolyog, ha mások mosolyognak rajta, aki nem hagyja sírni a maga körül lévőket, és aki addig nem hagy el, amíg szükséged van rá. És ez is én vagyok: aki eltűri, hogy minden cselekedete ellenére tőle sose kérdik, jól van-e? Miért olyan nyilvánvaló, hogy velem minden rendben van, hogy nekem nincsenek problémáim? Miért hiszik azt rólam, hogy tökéletes vagyok? Csak egy átlagos, szürke senki akarok lenni. Mert valójában az is vagyok."

Megbántottál. És én haragszok. Mégis mindig azt várom hogy rám írj és azt mond: "Ne haragudj" Mert szeretlek...
~ a szeretlek szót csak annak mondd, akit igazán szeretsz. Ne tedd boldogtalanná, akit boldoggá nem tehetsz...
~ elmúlt, mint száz pillanat, s tudjuk mégis múlhatatlan, mert szívek őrzik, nem szavak.
~ tudod van, aki némán ül, van aki megőrül, van aki tűr, és van aki elmenekül, de néha van aki küzd, és néha van aki nyer, ha kell belehalok, de nem adom fel !
~ egy tanács: vigyázz magadra !
egy kérés: ne változz meg !
egy kívánság: ne felejts el !
egy hazugság: nem szeretlek !
egy igazság: hiányzol !
~ ha mindenki elhagyott, és senki sem szeret már, gyere el hozzám és én szépen a füledbe súgom: nekem sem kellesz már...
~ ne őrülj meg, ha egy lány sokat törődik veled, akkor aggódj, ha már nem teszi...